1.fejezet

1.fejezet
Első naplóm

Kedves naplóm!
Rebecca Yorkie vagyok 13. éves. Sötét barna szemem, és hosszú fekete hajam van. Alexander Yorkie a bátyám, de nem édes testvérem. Tavaly fogadtak örökbe, mert a szüleim eltűntek. Hiába keresték őket nem kerültek elő, és még mindig hiányoznak. Emlékszem arra a napra, amikor elsőnek léptem át az iskola kapuját. Egy kicsit féltem. De nem akartam mutatni előttük, mert akkor aggódtak volna. Ezért úgy mentem be, mint aki rendszeresen oda jár.

Emlékszem, amikor ezt írtam a naplóm legelső lapjára, 13 évesen. Január 1- jén kaptam, a születésnapomon és pont azon a napon volt egy éve, hogy örökbe fogadtak . A naplomban az első oldalt rögtön tele írtam. Ez 2 évvel ezelőtt történt. Most 16 éves vagyok. A bátyám 2 évvel idősebb. Ő 1998. január 10- én született. Nemsokára jön a születésnapja, de előtte még az enyém lesz, Január 1-jén, azaz holnap. Remélem, senki sem készül ajándékkal, és remélem, hogy bulit sem rendeznek. Amúgy sem vagyok olyan bulizós típus. Da Alexander az, és hát ő tuti belemenne a buliba. Sarah –val már megegyezem, hogy nem lesz. Na, mindegy lesz, ami lesz.
Imádom nézni a csillagokat. Mint minden este, most is az ablak előtt ülök összekuporodva a széken, mint aki fázik. A karommal átfogtam a lábam. A kedvenc pizsamám volt rajtam, amit anyától kaptam a 14. születésnapomra. Azóta mindig ebbe alszok.
Annyira elbambultam, hogy észre se vettem, hogy már ennyi az idő. Gyorsan befeküdtem az ágyba. Próbáltam elaludni, és amíg nem sikerült, egyfolytában a holnap járt a fejemben. Olyan érzésem volt, hogy holnap valami szörnyű fog történni.